DIREKTÍVÁK - Gyarmati  Zsolt  a művek által kínált irracionális valósággal érdeklődést próbál gerjeszteni azon térség iránt, amit a mai kor művészete kínál, egyfajta igényt formálni a képzőművészeti gondolkodás társadalmi kommunikációba való integrálására.

Festmény-moduljai a képtörténet vizuális agresszivitásának – informel, hard edge festészet, köztéri hirdető felületek túltelített kollázsai – eszenciájaként fölfoghatók, azzal a kiegészítéssel, hogy a művész ezen agresszorokat megszemélyesítő, a digitális képalkotás jegyében fogant ügynökeit (ha úgy tetszik, démonokat) kiábrázolja, ezáltal a kiábrázolás magán a fogalom  értelmezhetőségén át kapcsolódik a spiritualitáshoz.

DIREKTIVES - The result of Zsolt Gyarmati’s approach to art is the insertion of his personal world of sensations – as the rationally and verbally indefinable whole feeding on external impulses, into an individually communicative entity, which is then, in the distress of articulation, moulded into picture modules.

It is the ambition to create multilayered picture compositions that stands in the centre of Gyarmati’s actions, which consist of the synthesis of event-debris, informel, hard-edge shape fragments and sometimes entirely banal momentums. The pictures examine the contaminating properties of hitherto unspoken contents in the memetic sense, so, when analyzing the surface of the paintings, we speak about none other, than the presence-demonstration of the current meta-subjective idea.